India az elmúlt években importált vasércünk kevesebb mint 5 százalékát vette fel, és az éves változás viszonylag nagy, de még mindig az ötödik legnagyobb ország vasércimportunkban. Idén az exportvámok év második negyedévi emelése miatt jelentősen csökkent az országba exportált indiai bányák száma.
Kína egyre kevésbé függ Indiától vasércimportja miatt, amely az idei év első három negyedévében összesen 9,89 millió tonnát tett ki, ami közel 70 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakában elért 32,29 millió tonnához képest. Összességében tehát az indiai vasérc exportvám csökkentésének Kínára gyakorolt hatása nem nyilvánvaló.
A vasérc exportvámainak India általi csökkentése azonban Kínának is jót tesz.
Kínából Indiából importált vasérc főként gyenge minőségű finomérc. India ezúttal 0 százalékra állítja vissza az 58 százalékos és az alatti ércpellet tarifát. Még ha a kínai import jelentősen visszaesik is, sok pénzt takarít meg Kínának. Hiszen a több tízmillió tonna vasérc tarifái nem triviálisak.
Az indiai vámtarifa-módosítások összességében növelik a világszerte forgalomban lévő vasérc mennyiségét. A hazai viszonylatban a hosszú folyamatú acélgyárak alacsony profitszintje miatt az ingatlanpiaci visszaesés hatását egymásra helyezték, a piac jövőjére összességében óvatos. Ezért az acélgyárak lelkesedése nem nagy, és inkább hajlandók viszonylag olcsó, alacsony minőségű ércet vásárolni. Egy olyan időszakban, amikor a vasérc keresletével és kínálatával kapcsolatos várakozások lazábbak, az indiai bányák exportvámjait csökkentették, ami némi nyomást gyakorolt a vasérc áraira.
